Fehérjelisztek a fenntarthatóság nagyítóján keresztül – Te tudod mivel jár a hal-, szója- és rovarliszt előállítása?
Az emberiség élelmezése komoly kihívások elé állít bennünket a következő évtizedekben. A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) elemzései szerint 2050-re 70%-kal több élelmiszerre és kétszer annyi fehérjére lesz szükség, mint amennyit jelenleg felhasználunk.
Napjainkban a szója és halliszt a leggyakrabban alkalmazott fehérjeforrás háziállataink, a haszonállatok és a tenyésztett halak étrendjében. Ismert, olcsó, sok van belőle, és az elmúlt évek gyakorlatai alapján bevált, megbízható fehérjeforrás.
A túlfogyasztás és a kialakulóban lévő fehérjeválság következtében azonban fontos a fenntartható, mégis hasznos tápanyagban gazdag alternatív takarmányalapanyagok felé fordulnunk. Miért? Mert Földünk kimerül, s vele egyre nő kiszolgáltatottság.
Tudtad?
Egyre kevesebb növényből termelünk nagyon sokat, és ezeket használjuk rengeteg élelmiszer előállítására, egyre sebezhetőbbé téve az élelmiszerellátást. Gondolj csak bele: Egy szójababra veszélyes hatékony kártevő megjelenése hamar akár globális élelmiszerhiányt okozhatna, mert nem csak a szója hiányozna a kínálatból, hanem annak takarmányszerepe miatt a húsok és sajtok is.
De pontosan mi a probléma a fent említett fehérjeforrások használatával és előállításával?
Túlhalászat
Az utóbbi 50 évben az egy főre jutó halfogyasztás megkétszereződött, 10 kg helyett már 20 kg – ez gyorsabb növekedést jelent, mint ahogy maga a népesség növekszik! Az igények kiszolgálása érdekében a tengeri halászat csökkenésével párhuzamosan a tenyésztett halak mennyisége dinamikusan növekszik. 2020-ban már ugyanannyi halat fogtak ki, mint amennyit tenyésztettek, és 2030-ra várhatóan kétszer annyi halat fognak tenyészteni. A hallisztet nagy mennyiségben használják halgazdaságokban, de házikedvenceinknek szánt tápokban, illetve takarmányalapanyagként is találkozhatunk vele.
Tudtad?
Az akvakultúrában használják fel a világon előállított halliszt 70%-át!
A megnövekedett igény a régmúltban még jó minőségű – tudod, amit említve a szakemberek felsóhajtanak, hogy „az az igazi halliszt!” – manapság sajnos gyakran rossz minőségű fehérjére a következő cseppet sem elhanyagolható problémákhoz járul hozzá:
- Eltűnnek tengeri ételeink: A halpopulációk 70%-a kimerülés szélén áll. A pazarló és növekvő fogyasztói igények számlájára írják a kutatók, hogy a jelenlegi tendenciákat követve 2048-ra teljesen kiürülnek a tengerek és az óceánok.
- Káros hatás a biológiai sokszínűségre: Minden vízi növénynek és állatnak szerepe van az ökológiai egyensúly megteremtésében
- Felborul a tápláléklánc: Egyes halfajok kihalásával a ragadozó halak nem jutnak megfelelő táplálékforráshoz
- Már most megfigyelhető az egyes halfajok méretének, illetve húsuk minőségének csökkenése
- Etikai szempontból megkérdőjelezhető: Az elmaradottabb térségekben az olcsó munkaerőt kihasználva történik az ipari halászat
Szójatermelés és a kapcsolódó erdőírtás
Napjaink takarmányozásában a szója az egyik legfontosabb és legszélesebb körben használt fehérjeforrás. Világszinten összesen több mint 1,3 millió km2-en terjeszkednek a szójaültetvények, melyek legnagyobb részt Dél-Amerika területén találhatók.
Tudtad?
Évente átlagosan 1580 km2-nyi erdőirtást írhatunk a dübörgő szójatermelés számlájára!
Az olcsó alapanyagra óriási az igény, azonban a növekedés hatalmas károkkal jár, hiszen óriási területigénye miatt gyakran az esőerdők helyén történik a növény intenzív termesztése:
- Monokultúrális termesztése az erdőirtás egyik legfőbb indikátora
- Az esőerdők termőfölddé alakítása hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, és szerepet játszik a klímaváltozásban és megsemmisíti számos állatfaj természetes élőhelyét
- Termesztésük növényvédő szerek (peszticidek) használatával jár, amelyek szennyezik a talaj, a vizeket és a dolgozók egészségét is károsítják
Az aggasztó tények után szeretnél megismerkedni egy fenntartható, alternatív fehérjeforrással?
Tudtad?
A fekete katonalégy vertikális rendszerben történő tenyésztésével, célunk, hogy a fehérje előállítás környezetbarát módon, a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyva történjen. Termelésünket jelenlegi üzemünkben 200 kg lárva / napban tudjuk maximalizálni nevelőrészlegünkön, míg a horizontális gazdálkodás ennek csak 10%-át tudná biztosítani számunkra.
A Grinsect fenntartható tevékenységéről többet megtudhatsz Fenntarthatóságról szóló oldalunkon.
A rovartenyésztésnek, és így a rovarliszt előállításának számos kedvező hatása van: megoldást jelent a fehérjeválságra és az agrárium véges erőforrásaira és tenyésztése hozzájárul a fent említett problémák csökkentéséhez:
- A fekete katonalégy lárvák szerves melléktermékekkel táplálhatók, így alternatív hulladékfeldolgozási eszközként is tekinthetsz rájuk.
- Alacsony ökológiai lábnyom: Üvegházhatású gáz kibocsátása nem számottevő, a rovarok tenyésztése vizet alig, új művelésre szoruló földet egyáltalán nem igényel
- Habár az előállított rovarliszt fehérjetartalma közel azonos a halliszttel és szójával, mégis jobban hasznosíthatók a benne lévő tápanyagok az állatok számára. Kísérletek alapján a rovarlisztet fogyasztó állatok jobb vitalitással bírnak.
- Halak esetében már ivadék életszakasztól ideális, tápanyagban gazdag fehérjeforrás és javítja a húsminőséget.
- A fekete katonalégyből készült liszt könnyen emészthető, hipoallergén, GMO és tartósítószer mentes összetevő
+1 Segítségével csökkenthető a takarmányokban az antibiotikum használat, hiszen képesek semlegesíteni az E.coli és a Salmonella baktériumokat.
Rovarlisztünket jelenleg halak és kedvtelésből tartott állatok fogyaszthatják a feldolgozott lárvából készült takarmányokat, azonban 2021 harmadik negyedévétől ugyanezt engedélyezheti a jogalkotó a baromfik és sertések takarmányozásában is!
Vásárolj most 1 vagy 5 kg-s kiszerelésben webáruházunkból, vagy kattints az egyedi ajánlatért!
