Fekete léggyel táplálná a világot a magyar vállalkozás
Valódi élelmiszeripari és takarmányozási csodaszer lehet a fekete katonalégy, amely a lehető legkisebb ökológiai lábnyom mellett tenyészthető, és a fogyasztása is egészséges. A rovargazdálkodás jövőjét kutató magyar vállalkozás, a Grinsect a környezetbarát fehérje-előállításra kínál megoldást.
A mai társadalom számtalan globális problémával küszködik, mint az aránytalanul növekvő népesség, a kialakulóban lévő élelmiszer- és fehérjeválság, a fejlettebb országokban hatalmas méreteket öltő élelmiszer-pazarlás és a sokat emlegetett klímaváltozás.
PAZARLÁS, TÚLTERMESZTÉS, KLÍMAVÁLTOZÁS
„Ezek, ha holisztikus képet akarunk festeni, mind-mind kölcsönhatásban állnak egymással. Az emberiség úgy éli a mindennapjait, hogy nagyon kevesen tartják szem előtt, mennyire aggasztó módon éljük fel az átalakult fogyasztási szokásainkkal a Föld tartalékait. Ha ilyen ütemben folytatódik a népességnövekedés, akkor harminc év múlva hetven százalékkal több élelmiszer megtermelésére lesz szükségünk – mondja Aszalai Sándor, a cég alapítója. – Ez őrületesen nagy volumennövekedést jelent, amelynek nagy részét borítékolhatóan pazarló módon kidobjuk majd, hiszen ahogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése mutatja, a megtermelt élelmiszerek harmadával már most ezt tesszük. Figyelembe véve, hogy az extenzív növénytermelés és állattenyésztés növekedésének lehetőségei korlátozottak, és hogy a túltermesztésnek és a túlhalászásnak a természetre gyakorolt káros hatásai már most egyre jobban érezhetők, jól látható, hogy a klímaváltozás negatív hatásai tovább csökkentik majd a horizontális gazdálkodásban rejlő lehetőségeket.” Ez teszi szerinte szükségessé, hogy egy idő után alternatív megoldásokat keressünk, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a globális folyamatoknak.
ÉHHALÁL ÉS AZONNALI KIELÉGÜLÉS
A cégalapító felhívja a figyelmet, hogy „míg a világ elmaradottabb vagy elzárt területein emberek tucatjai halnak éhen mert már felélték az ottani lehetőségeket, sosem voltak lehetőségeik a szegénység vagy a dübörgő export mellett, addig a fejlett országokban hozzá vagyunk szokva, hogy mindent is megkaphatunk azonnal. Már ki sem kell tennünk otthonról a lábunkat mert házhoz jön minden, így gyakorlatilag minimális erőfeszítéssel vásárlunk feleslegesen sok élelmiszert.” Úgy látja, hogy első fontos lépésként a pazarlás mérséklése vagy megszűntetése a cél. A pazarlás pedig nem otthon kezdődik, amikor kidobjuk a hűtőből a lejárt élelmiszereket, csupán a legtöbb ember ezzel a részével szembesül. „A termelők és az áruházak ugyanúgy kidobják a lejárt, selejtes, emberi fogyasztásra nem alkalmas termékeiket. Hulladékként és nem alternatív takarmányként kezelik azokat, holott rengeteg potenciál van ebben a kidobott élelmiszerben is” – mutat rá.
A FEKETE LÉGY A ZÖLDMEGOLDÁS
Aszalai Sándor nem pusztán a problémákat sorolja, egy működőképes megoldást s lát maga előtt. „Úgy gondolom, hogy amivel foglalkozunk, fenntartható és jó megoldás. Az említett problémákra a Grinsect a fekete katonalégy tenyésztésével, valamint tartás- és feldolgozástechnológiájának fejlesztésével, automatizálásával válaszol, innovációink fő célja, hogy a fehérje előállítás környezetbarát módon, a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyva történjen, és a pazarlás problémájára egy alternatív szerveshulladék-gazdálkodási megoldást kínáljunk.” – mondja.
De miért a fekete katonalégy? „A rovaroknak, köztük a fekete katonalégynek magas a fehérjetartalmuk, melynek aminosav összetétele jó, így könnyen emészthető. Emellett sokkal kisebb ökológiai lábnyom mellett tenyészthetők, mint a szárnyasok, a sertések, vagy a szarvasmarhák” – magyarázza. És bár a rovaripar növekszik, a minőségi innovációkra szerinte nagy szükség van a fehérje előállításának terén, a zöldhulladék kezelése pedig világszinten megoldásra váró probléma. „Működésünk során a fekete katonalégy lárváit élelmiszer és takarmányipari szerves melléktermékekkel tápláljuk, ezért is fenntartható és környezetbarát a fehérje előállítása” – húzza alá az alapító. Előnyként emeli ki, hogy az úgynevezett biokonverziós folyamat kis helyen, intenzív gazdálkodási körülmények között is végezhető, így nem kell erdőket kivágni, új területeket művelés alá vonni. Ráadásul rovarok tenyésztése kevés vizet igényel, könnyen szabályozható, a mindenkori igényeknek megfelelően tudják csökkenteni, növelni a termelést, pont annyit állítanak elő, amennyire valóban szükség van.
ROVARTENYÉSZTÉS A LAKÁSBAN
Mikor felvetjük, hogy rovarszármazékokkal már sokan foglalkoznak a piacon, úgy válaszol, hogy nem annyira sokan, mint kellene. „Nem csak rovartenyésztéssel, de tenyésztés- és tartástechnológiai eszközök tervezésével és készítésével is foglalkozunk, jelenleg több prototípust is fejlesztünk, tesztelünk nagyon jó eredményekkel. Ezen innovatív eszközök terjesztésével az a célunk, hogy szélesebb réteg – akár kisebb vállalkozások, akár magánszemélyek – számára is elérhetővé váljon a rovartenyésztés.
Mint meséli, bár a korai befogadók már szívesen kísérleteznek rovartartással, egyelőre a piacon kapható eszközök köre és a tudásbázis is meglehetősen hiányos. „Olyan komplex megoldással kívánunk előállni, amivel piacélénkítő szerep mellett akár oktatni is tudjuk a jövő mezőgazdaságára nyitott vállalatokat, fogyasztókat” – mutat reményt Aszalai Sándor a leendő rovartenyésztőknek. A Grinsect megoldásaival ugyanis ezentúl bárki tenyészthetne otthon katonalegyet, méghozzá szabályozott, profi körülmények között. Nem kell más hozzá, csak egy zárt tér, ahol szabályozható a hőmérséklet.
„Célunk egy tudásmegosztó közösség megalkotása is. Egy néhány éves, rohamosan fejlődő iparágról beszélünk, ahol most történnek az első komolyabb felfedezések és tapasztalások, de véletlenül sem próbáljuk meg úgy kezelni, mintha agysebészet lenne. Támogatjuk az otthoni és a vállalati szintű rovartenyésztést is, hiszen cél lenne, hogy mindenki megtapasztalja a rovartartás hasznosságát” – fogalmaz a cégvezető.
ROVARLISZT, ROVARFEHÉRJE, ROVAROLAJ
Aszalai Sándor a fekete katonalegyet nagyszerű élőlénynek tartja: „Mintha a globális problémáink egy részének megoldására találták volna ki. Intenzív körülmények között könnyen tartható, magas a fehérjetartalma, nem invazív, gyors fejlődésű, környezetbarát és amint említettem szinte bármilyen szerves hulladékot képes megenni. Mondhatjuk, hogy az egyik leghasznosabb természetes táplálékforrás, és úgy gondoljuk, hogy a környezettudatos fehérjeelőállítás jövője.”
A katonalégy lárvájából előállított termékeket takarmányozási célokra ajánlják, ezek kiváló fehérjeforrásként szolgálhatnak baromfi, hal és házikedvenceink számára, hiszen alkalmasak a szójadara/halliszt részleges vagy teljes kiváltására is.
A Grinsect vezetője elmondja, számítanak rá, hogy a tenyésztők mellett a fogyasztók is a célcsoportjuk részét képezik majd. Hamarosan indul a netboltjuk, ahol élő és szárított lárvákat, valamint más rovarszármazékokat lehet majd vásárolni, úgymint rovarliszt, rovarfehérje és rovarolaj. „Már most tapasztaljuk, hogy vállalati oldalról és magánszemélyektől is megvan a termék iránti nyitottság, sőt kereslet.”
A TANYASI CSIRKE IS A ROVARTÓL FITTEBB
A rovarlisztnek ráadásul élettanilag is kedvező hatásai vannak. A Földön 2 milliárd ember eszik napi rendszerességgel rovarokat, több, mint 1900 ehető fajt tartanak számon. A fekete katonalégy szárazanyag-fehérjetartalma 45 százalék, gazdag vasban és kalciumban, emellett pedig immunerősítő hatású. „Pilot programunk egyik fő célja, hogy első partnereink a rovarszármazékok pozitív hatásait elsőkézből tapasztalják meg különböző felhasználási területeken” – jegyzi meg az alapító.
Kísérleteikről beszámolva elárulja, hogy eddig brojlercsirkéken tudták kipróbálni rovarkészítmények hatásait, és a kontrollcsoporthoz képest gyorsabb tömeggyarapodást, kisebb szórást, élénkebb viselkedést és jobb immunrendszert figyelhettek meg. „Ez nem meglepő, nézzük meg egy tanyasi csirke étrendjét, rovarok teszik ki nem kis részét.”
EGYELŐRE TAKARMÁNYOZÁSRA TERMELNEK
„Jelenleg elsősorban takarmányozási célra termelünk, később, amint a szabályozói környezet az Európai Unión belül is megengedőbbé válik, próbálkoznánk még élelmiszeripari felhasználással is. Most a fő célunk, hogy a GMO-s szója és az egyre drágább halliszt helyére alternatívát keressünk” – mondja, hozzátéve, hogy jelenleg a kis üzemük felpörgetésén dolgoznak gőzerővel.
„A kezdeti éveket csak komoly tőkebevonással vészelhet át bevétel nélkül egy startup, és mi még nem vontunk be tőkét, mert ezzel szeretnénk megvárni az első bevételeket. Addig is piaci reakciókat gyűjtünk be, folyamatosan fejlesztjük a tevékenységünket; látjuk, hogy a növekedésünk tekintetében a következő hónapok kemények és meghatározó fontosságúak lesznek” – árul el néhány részletet a pénzügyekről Aszalai Sándor.
Vajon lehet-e divat a rovarfogyasztás a jövőben? „Ha a környezetünkre gyakorolt hatását nézzük, akkor a rovarfehérje előállítás olcsóbb bármelyik másik állati fehérje előállításánál. Az a célunk, hogy közelebb hozzuk a rovarokat az emberekhez és szélesebb körben elérhetővé tegyük azokat, ezért semmiképp sem akarjuk drágán árulni a termékeinket. Azt nehéz megmondani, hogy a divatot lehet-e a takarmányozási célra előállított termékekből teremteni, viszont az értékteremtésben feltétlen hiszünk. Szerencsére ma már egyre több a tudatos állattartó, akinek nem mindegy mit eszik a jószága vagy a kisállata, az ő megszólításuk és elégedettségük, mondjuk úgy véleményvezérségük persze fontos és kritikus számunkra” – teszi hozzá.
„Természetesen később szeretnénk majd emberi fogyasztásra szánt termékeket is piacra dobni, bár itt úgy gondolom, hogy nem csak a szabályozás, de a közmegítélés miatt is nehezebb dolgunk lesz” – ismeri el a társaság alapítója.
Forrás: Mandiner I. évfolyam 14. szám | Makronóm
2019. december 12.
OLÁH DÁNIEL
