Az alapító team legtöbb tagja még a Grinsect ötletszintű megszületése előtt találkozott a rovartenyésztéssel vagy a rovarfehérje takarmányozási és élelmiszeripari felhasználásával. Volt, aki a csirkék takarmányozását szerette volna hatékonyabbá tenni, volt, aki korábban már kísérletezett rovarok élelmiszercélú felhasználásával, és volt, aki problémaoldalról közeledett a téma felé, mégpedig úgy, hogy a globális és lokális szinten jelentkező élelmiszer-pazarlás csökkentésére szeretett volna alternatív megoldást találni. Ez a közös érdeklődés hozta össze a csapatot bő két évvel ezelőtt, és így jött a rovartenyésztés ötlete.

Kevesen tudják, de az EU-ban jelenleg hét rovarfaj használható fel takarmányozási célokra – ezeket megvizsgálva választották ki a fekete katonalegyet. Ez a rovar az egyenlítői éghajlaton őshonos, gyors fejlődésű, tiszavirág-életű, nem invazív (nem agresszíven szaporodó), más fehérjeforrásoknál lényegesen kisebb ökológiai lábnyomot hagyó faj. A „műfajban” magasnak számító, 44 százalékos a nyersfehérje-tartalma, rendkívül jó az esszenciálisaminosav-összetétele, valamint alacsony a kitintartalma.

A hasznosságát tovább fokozza, hogy a lárva a fejlődése során szinte bármilyen szerves hulladékot képes magas minőségű fehérjévé konvertálni, így alkotva meg az organikus hulladék újrahasznosításának a fenntartható modelljét is egyben. A Grinsect célja, hogy ezzel az úgynevezett biokonverziós folyamattal növelje a hazai fehérje-előállítást, s így kevesebb hallisztet és GMO-s szóját kelljen távoli földrészekről importálni.

A fekete katonalégy lárváját élő állatként, valamint a belőle előállított fehérjehordozó termékeiket takarmányozási célokra ajánlják, melyek kiváló fehérjeforrásként szolgálhatnak a baromfik, a halak, sőt házi kedvenceink (főként a kutyák és a macskák) számára, hiszen alkalmasak a szójadara/halliszt részleges vagy teljes kiváltására. A rovartenyésztés során keletkező biomasszát pedig tápanyagban gazdag humuszként ajánlják a vevőiknek.

A tervek szerint még júliusban elindul a Grinsect webshopja, ahol petét, élő lárvát, később pedig néhány tartástechnológiai eszközt is értékesítenek majd. Egy második hullámban pedig feldolgozott termékeket is fognak kínálni, olyanokat, mint a rovarfehérje és a rovarolaj. Középtávú, 2021-ig elérendő céljuk, hogy ne csak itthon, hanem a kelet-közép-európai régióban, főként a Magyarországgal határos államokban is piacra lépjenek. Ehhez a dinamikus növekedéshez tervezik már rövid és középtávon befektető bevonását. (A megalakulástól teljes mértékben maguk finanszírozták a projektet, mintegy 85 millió forintot költöttek el eddig.) Most két fő ügyfélszegmensre fókuszál a csapat. Egyrészt azokra, akik tevékenységük során hasznosítani tudják a fehérjehordozó termékeiket, azaz főként a takarmány-előállítókra, az állateledel-gyártókra, a hobbiállattartókra. A másik irány a technológiára fogékony vállalkozó partnerek keresése: nekik tartástechnológiai eszközöket kínálnak, hogy kezdjenek otthoni szintű rovartenyésztésbe.

Az értékesítés felfuttatása mellett a tartástechnológiai fejlesztésekre és további rovarfehérjével, illetve -tenyésztéssel kapcsolatos kutatásokra összpontosítanak, hogy készen álljanak szintet lépni és ringbe szállni a külföldi piacokon már aktív szereplőkkel. Középtávú tervük egy teljesen optimalizált és automatizált tenyésztő-, valamint feldolgozóüzem nyitása, emellett országos együttműködési programot szeretnének létrehozni, amelybe olyan gazdák/vállalkozások jelentkezését várják, akik/amelyek nyitottak az alternatív hulladékkezelésre, mellette pedig bevételt is generálnának az eddig a kiadási oldalon jelentkező, a működésük során felhalmozódott melléktermékekből.

„A rovarágazat mintegy egy évtizedes múltjával világszinten is fiatal, de nálunk ehhez képest is gyerekcipőben jár. Egyelőre nagyon kevés aktív szereplő van Magyarországon, míg uniós szinten leginkább Franciaországban és Hollandiában akad hasonló profilú vállalkozás. Mindemellett itthon és a környező államokban is egyre többen látnak üzleti lehetőséget a rovartenyésztésben és a hozzá kapcsolódó tevékenységekben” – emelte ki Aszalai Sándor. Azt, hogy a rovaripar robbanásszerű növekedés előtt áll, jól mutatja, hogy a külföldön már aktív piaci szereplők egyre nagyobb volumenben tudnak forrást bevonni, hiszen a befektetői réteg is látja a piaci potenciált – állítja a szakember.